Milyen a „Hakuro-Nishiki” lombja?
Lombhullató, kora tavasszal (március-április) új hajtásai zöldek, majd májustól pedig rózsaszínűek, később érett krém-fehérre és zöldre változnak. A levelek ősszel végül sárgássá válnak, és lehullnak októberben vagy novemberben. Szára télen vörösre vált, folytatva a táj vagy kert díszítését. A metszés serkenti a színesebb lombozatot, mivel új hajtásokat eredményez és elősegíti a téli vörös ág színét is, mivel a friss hajtások élénkebb színűek.
Mit kell tudni a törzsre oltott formáról?
Ezek egy kompatibilis, erős és egyenesen fejlődő fűzfatörzsre oltják. A törzsről és a gyökerekből származó hajtásokat a lehető leggyorsabban el kell távolítani, mert elveszik az energiát az oltott lombtól. Az oltott részt, a fa tetejét, szükség szerint meg lehet metszeni. A folyamatos nyírás ösztönzi az állandó növekedést és a színes lombozatot.
Milyen igényei vannak a talajra?
El van a rossznak mondott talajban (homokos, agyagos), de nem biztos, hogy ideális gyarapodást és megfelelő színt érünk el vele. Ezek a fűzfák kedvelik a nedves talajt, de tolerálják a szárazabb körülményeket is. Nem szabad túlöntözni, csak ki kell egészíteni az esőzéseket, az a lényeg, hogy ne száradjon ki teljesen. Erre főleg az első évben érdemes odafigyelni, hiszen ekkor ereszti a mély gyökérrendszerét.
Hova érdemes ültetni?
Ezek a növények napsütésben és árnyékban is jól növekednek, de a legjobb szín elérése érdekében szükséges a napfény, viszont a hosszantartó hőséget nehezen tűri. Az a legjobb megoldás, ha a növény a nap legforróbb időszakában árnyékba kerül.
Hogyan kell metszeni?
A metszést el lehet végezni akár a tél elején, akár nagyon kora tavasszal, mielőtt az első levelek megjelennek, és megkezdődik a növekedés. Évente körülbelül 30 cm-t vissza lehet metszeni, ami új erőt és nagyon sűrű növényt eredményez. Ha inkább egy nyitottabb és természetes formát szeretne, egyszerűen távolítsa el az ágak legfeljebb egyharmadát évente egyszer vagy kétszer. Ha a metszést évente 1-2 alkalommal végzi el, akkor vékonyabb hajtásokkal magasabb és szélesebb lesz, ami egy elegáns szökőkútra fog emlékeztetni minket. Vagy nyírja meg sűrűbben, amivel a tetszőleges formát meg lehet tartani, ehhez szükséges 4-6 hetente ollót ragadni, amit egyre élénkebb rózsaszín levelekkel fog meghálálni a HakuroNishiki.
Egy kis esztétika?
A gyönyörű lombozat sötét háttér előtt lesz a legszebb. Lenyűgöző megjelenés érdekében ültesse mély bordó lombozatú növények mellé vagy elé, mint például a vörös hólyagvessző, a vérmogyoró, a vérszilva, vagy a törpe vérszilva. A japán fűzfának kiváló választás egy nyílt tér, egy kerti tó partja, vagy egy magas sövény közeli hely. Domboldalra, gátra, lejtőre, folyópartra ültetve remekül megfogja a talajt, amivel megakadályozható a talaj eróziója, kimosódása.
A megmetszett fűz ágait ne dobja ki, mert a lakásban egy csokorban önállóan is, és más vágott virágokkal együtt is nagyon mutatós egy vázában.
Kell-e tápanyagpótlás?
Nem kell neki, de ha egy általános vízoldható műtrágyával (Volldünger) megöntözni kora tavasszal a rügyfakadás előtt, az segít megőrizni a lombozat színét, de nem kell túlzásba vinni a trágyázást, csak annyi szükséges, mint bármelyik más alacsony karbantartású növénynek.
Felkészülés a télre
Ezen az éghajlaton nincs különösebb feladatunk ezzel a növénnyel kapcsolatban, mivel nagyon ellenálló, de hogy biztosra menjünk, kövessük az alábbi gyakorlatot;
Ősszel rendszeresen és alaposan öntözzük meg, hogy annyi vizet vegyen magába, amennyire szüksége van. A fagy közeledtével csökken a vízfelvétele. Nem szabad műtrágyázni már augusztus után, mivel a tápanyag új hajtásokat serkent, és ezek a hajtások a hidegben már károsodhatnak.
Mikor kell ültetnem a japán fűzfát?
A legjobb, ha kora tavasszal vagy ősszel ülteti, amikor viszonylag hideg az idő, így a növény és a talaj nem szárad ki túl könnyen. Minden növény átültetése jár némi traumával, ezért próbáljon meg ne száraz, meleg és szeles időt választani ehhez. A legtöbb cserjét és fát, megfelelő gondozással bármikor, akár nyáron is el lehet ültetni.
Át lehet ültetni?
Igen, nagyon jól tolerálják az átültetést. Az előző kérdésben vegye figyelembe, mikor lehet ültetni. Ha a lomb már meglehetősen nagy, akkor a méret csökkentése megkönnyíti a kezelését.
Mit tegyek, ha nem színes a fám?
A tarka lombozatú növények színe visszatérhet zöldre. Ennek a növénynek az esetében számos vélemény van, hogy mit tehetünk az előfordulás csökkentése érdekében. Először is a metszés segíti elő a színek variálódását. Másodszor a legjobb színt teljes napfényben érik el. Harmadszor a műtrágyázás a jó színt is elősegíti. Ügyeljen arra, hogy minden tavasszal megfelelően trágyázza, ha rendkívül gyenge a talaj, akkor 6-8 héttel később még egyszer megismételheti a trágyázást. És végül, vágja le azokat az ágakat, amelyeken csak a zöld levél található, így a gally végén az új hajtás színe világos lesz.
Fogékonyak-e ezek a fűzfák a betegségre?
Ez az egyik olyan terület, amelyben az információk ritkán kapcsolódnak kifejezetten a „Hakuro-nishiki” -hez.
Az általános fűzfaj sok különféle betegségre és rovarra érzékeny, amivel nem árulok el nagy titkot, és ezek a dolgok specifikusan a fűzek lombján mutatkozik meg.
Viszont nem vagyok abban biztos, hogy ezek a mi kis Flamingó-virágunkra is igaz, mivel a HakuroNishiki egy „feljavított”, mesterségesen tenyésztett, hibrid faj. Általában egy hibridbe belekerülnek különböző növények legjobb tulajdonságai, amivel hatékonyabban fejlődnek ki, gyakran javítva a betegségekkel szembeni ellenállást is.
A Salix integra vagy Flamingó(ami nálunk is kapható) a 'Hakuro Nishiki' továbbfejlesztett fajtája, amit egy természetes növényi mutációból szaporítanak. Egyedülállóan terebélyesedő növekedési szokása van; kisebbek és vékonyabbak a levelek; vastagabbak a szárak és új napbarnított levelei élénk rózsaszín (piros) színben pompázik, és ellenállóbb a betegségekre.
Mégis megneveznék itt egy gombás megbetegedést, amire ezek a fűzfák viszonylag érzékenyek lehetnek, ez az ún. „WillowAntracnosis”. Ha az ágak és hajtások végei égnek, kiszáradnak és feketévé válnak, akkor valószínű, hogy ezzel a betegséggel állunk szemben.
De semmi vész!
Egyszerű a gyógymód, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy a beteg hajtásokat teljesen visszametsszük az egészséges részig, illetve figyelünk, hogy a levágott hajtások ne érintkezzenek se a talajjal, sem a növény többi részével (egyből kidobni, még a komposztba sem kerülhet bele!). Megelőzni még egyszerűbb; a fenti leírásokban követni kell az öntözéssel és trágyázással kapcsolatos tudnivalókat.